Sea Labrador
Az Atlanti-óceán hatalmas szakaszát Grönland közelében Labrador-tengernek nevezik. A tározó határait Newfoundland, Baffin-sziget és a Labrador-félsziget közelében mutatják. Ez a tenger a Hudson-szoroson keresztül kapcsolódik a Hudson-öbölhez. A Baffin-tengerrel összeköti a Davis-szorosot. A Labrador-tenger a Jeges-tenger határán helyezkedik el, az Atlanti-óceán medencéjének a legészakibb víztestének tekintik. A tenger területe körülbelül 840 ezer négyzetkilométer.
Földrajzi jellemzők
A tenger mintegy 40 millió évvel ezelőtt alakult ki Észak-Amerika és Grönland elválasztásának eredményeként. A tengerfenék elsősorban fakó természetű kőzetekből áll, mivel ebben a régióban korábban voltak vulkánok. A délkeleti dombormű csökken. A tenger maximális mélysége 4316 m. A sekély víz minden part menti övezetben fel van tüntetve. A Labrador-tenger térképe lehetővé teszi a tengerpart értékelését: fjordok vágják le, de a vízterületen nincsenek nagy félszigetek és öblök. A puszta sziklákkal borított szigetek a part közelében vannak. A Labrador tenger partja szokatlan sarkvidéki szépségében feltűnő. Az északi fény a Labradori-félsziget közelében látható.
Éghajlat a Labrador-tengeren
A vizsgált régiót durva éghajlat jellemzi. Szubarktikus, ezért a tározót még nyáron is jég borítja. A Labrador-tenger partja a nagyon hideg időjárás ellenére lakott. Az éghajlati viszonyok nagymértékben függnek a part menti hidegáramtól. Még a nyári szezonban is a víz hőmérséklete nem haladja meg a +7 fokot. A jéghegyek egész évben sodródnak a tengeren. Télen a víz nagy részét jég foglalja el. A tengeren nehéz navigálni. Az Északi-sarkvidéktől a Labrador a Labrador-áram. Hideg víz halad át Grönland és Kanada között, rögzítve a jégtömegeket.
Tengeri felhasználás
A súlyos éghajlati viszonyok nem akadályozzák a part menti emberek életét. A helyi törzsek nagyon régen telepedtek le ezeken a területeken. A lakosok fő foglalkozása a horgászat és a bálnák halászata. Halak, például hering, szürke tőkehal és tőkehal található a Labrador-tengeren. A növény- és állatvilág ugyanaz, mint a többi sarkvidéki vízben. Itt található a fókák és a seyvalák (a bálnák egy csoportja bálnák) élőhelye. Az intenzív halászat egyes fajok állományának csökkenéséhez vezetett. Ezért 1992 óta tilos tőkehalfogás a Labrador-tengeren. Beluga szintén védett. A vízterületen nincsenek nagy kikötők, amelyek kedvezően befolyásolják az ökológiát.