Norvég tengerpartjai
A világtérképen a Norvég Királyság helyet foglal el a közismert hátsó részén «kutyusok», hogy néz ki az európai skandináv félsziget. Az ország a Norvég tenger partjain szétszórt szigetek százaival is rendelkezik. Mellesleg arra a kérdésre, hogy mely norvégiai tengerek vannak, a földrajzi térképek egyértelműen válaszolnak: ezek közül három van - északi, barents és norvég.
Vadon északon...
Nyugat-Norvégia és a főváros Oslo hozzáféréssel rendelkezik az Északi-tengerhez. Az Atlanti-óceán medencéjéhez tartozik, és a Jeges-tenger tengerpartjával határos. A tenger területe kissé több mint 750 ezer négyzetméter. km, átlagos mélysége körülbelül száz méter. A norvégok számára az Északi-tenger az egyik legfontosabb halászati célpont, mivel a vizein található a kereskedelmi laposhal és az atlanti tőkehal állománya. A Dogger Bank heringt termel, és kissé keletre az ipari garnélarák halászata van. A tengernek súlya van a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében is, és kikötői kezelik a világ teljes vízforgalmának egyötödét.
A régi világ szélén
Az Északi-tenger a Norvég-tengerbe folyik, amely nemcsak nagyobb, hanem nagyságrenddel nagyobb is. Átlagos mutatói 1500 méteren belül vannak, a felülettől legtávolabbi pont pedig körülbelül 3970 méter.
A Norvég-tenger legfontosabb turisztikai vonzereje a híres fjordok: úgynevezett keskeny öblök, sziklás meredek partokkal, amelyek mélyen kiállóak a földön. A legnépszerűbb Sogne-fjord legalább 200 km hosszú, maximális mélysége 1300 méter. Ez a természeti látványosság a világon a második legnagyobb a maga nemében, és maguk a norvégok nevezik őt a fjordok királyának..
Amikor megkérdezték, melyik tenger mossa Norvégiát az északi parton, a kártyák válaszolnak: Barents. Nagyon sós - akár 34%, és nem túl mély - akár 600 méter. A víz hőmérséklete a Barents-tengeren, még nyáron és a legdélebbi pontján sem haladja meg a +12 fokot.